TIMÁR 90

 JUBILEUMI ÉV

Timár Sándor Kossuth-díjas koreográfus,

a Nemzet Művésze, címzetes egyetemi tanár

idén 90 éves.


Egyszerre jelentős művész és nagy kisugárzású, iskolateremtő tanítómester, aki gyökeresen változtatta meg gondolkodásmódunkat saját nemzeti kultúránkról, és aki nélkül a magyar néptánc nem lehetne ilyen magas művészi szintre emelt része a magyar és az egyetemes kultúrának.

A vírus helyzet következtében a Mester születésnapját nem állt módunkban színházban megünnepelni, így kérjük fogadják szeretettel ezt a születésnapi weboldalt, mely Timár Sándor életművét fogja korszakonként bemutatni.

Az oldal támogatói:

HAMAROSAN KAPHATÓ!

“Mesti” - tanítványok generációi szólították így Timár Sándort. Az Állami Balett Intézetben szokásos “mester” megszólítást a szeretet és a tisztelet évek alatt személyes becenévvé szelídítette a növendékek körében.

Saját műhelyében, a Bartók Béla Táncegyüttesben, számtalan amatőr együttesben itthon és külföldön, később az Állami Népi Együttes élén is szívesen fogadta tanítványaitól és munkatársaitól ezt a megszólítást.

A tanítványoktól és munkatársaktól, akik számára Timár Sándor nem egy volt a mesterek között, hanem “a Mesti”, aki pedagógusként és koreográfusként a néptánc világának addig ismeretlen dimenzióit nyitotta meg előttük.

Kiss Krisztina kötete az ő személyes visszaemlékezéseik segítségével kalauzolja végig az olvasót a művész életművén és pályáján.

A FOLKLORISTA

Timár Sándor életművében elválaszthatatlanul fonódik egybe

a táncművész-koreográfus, a folklorista gyűjtő és

a táncpedagógus egyénisége. A három szál egymást feltételezi és támogatja. A fiatal Timár Sándor gyűjtő tevékenysége tudományos jellegű. Ebben döntő hatása volt barátja és munkatársa, Martin György személyiségének, aki a magyar és az egyetemes néptánc kutatás egyik legnagyobb alakja. Pályájuk közösen indult a SZOT Művészegyüttes táncosaként Molnár István keze alatt. Később Martin György

a tudományos kutatás, Timár Sándor pedig a művészi, pedagógiai munka felé fordult, munkakapcsolatuk és barátságuk azonban egészen Martin György 1983-ban bekövetkezett haláláig megmaradt.

---------1950

Ezzel a munkamegosztással Timár Sándor gyűjtői motivációja is változott: a tudományos kutatás helyett a művészi-pedagógiai inspiráció keresése került a középpontba. Gyűjtéseit továbbra is megosztotta Martin Györggyel és munkatársaival, színpadi és pedagógiai tevékenységéhez pedig rendszeresen kérte tudós kollégái segítségét.

 

A táncház mozgalom elindulása és Timár Sándor színpadi művészetének újfolklorista fordulata után újabb szempont került a gyűjtő terepmunka homlokterébe: a fiatal táncosok számára közvetlenül tapasztalhatóvá tenni a néptáncot és a népzenét eredeti közegében és funkciójában. Ebben a korszakban tanítványok kisebb-nagyobb csoportjának kíséretében indult útnak, számos fiatal tanítványa kapcsolódott be a gyűjtő munkába.

 

Timár Sándor a magyar nyelvterület szinte minden tájegységén megfordult gyűjteni. Hang- és filmfelvételeit, fényképeit és lejegyzéseit a Bölcsészettudományi Kutatóintézet Zenetudományi Intézete illetve a Hagyományok Háza őrzi, az anyag egy része digitális formában az érdeklődők számára az interneten keresztül hozzáférhető.

TIMÁR ARCHÍVUM I. GALGA-VIDÉK 

A Timár Alapítvány új sorozatot indított útjára Timár Archívum címmel, amelyben Timár Sándor folklórkutató tevékenységét és az abból táplálkozó koreográfiai munkáját mutatja be tájegységekre lebontva.

A fiatal Timár Sándor az 1950-es évektől mélyrehatóan tanulmányozta a Galga-vidék és a mai Békés megye román nemzetiségű településeinek - elsősorban Elek és Méhkerék - néptánc- és népzenekultúráját.

Ezért az ünnepi év nyitányaként bemutatjuk a Galga-vidékről szóló filmünket.
 

Timár Archívum című új sorozatunk első darabja Timár Sándor Galga vidéki gyűjtő tevékenységét és három, különböző korszakban készült Galga menti koreográfiáját mutatja be. Az 1955-ben Martin Györggyel közösen indult, majd több más szakemberrel együtt is végzett Galga menti folklórkutató munka folyamatosan jelen volt Timár Sándor pályáján: Bag, Hévízgyörk, Kartal, Galgaguta, Zsámbok néptánc- és népzenekultúráját többször visszatérve kutatta, egy ideig a bagi hagyományőrző együttes munkáját is vezette. Első fennmaradt koreográfiája is e tájegység táncanyagából készült.

Filmünkben megszólalnak a bagi hagyományőrzők, akik közül többen már az 1955-ös gyűjtések óta ismerik Timár Sándort, belepillanthatunk az archív felvételekbe, Dr. Felföldi László táncfolklorista pedig a kutatómunka jelentőségéről beszél.

Timár Sándor művészi koncepciójának fontos eleme, hogy a műveit előadó táncosok a koreográfia megtanulását megelőzően alaposan megismerjék az adott táncstílust, és “anyanyelvi szinten”, rögtönözve is tudják táncolni.

A koreográfiákat megelőző nyitányban a Timár Együttes tagjai ilyen rögtönzött tánccal mutatják be a hagyomány folytonosságát.

 

Az első fennmaradt Timár-koreográfia, a Bagi táncok 1956-ban nyomtatásban is megjelent a Néptáncosok Kiskönyvtára sorozatban. E kiadvány alapján újítottuk fel ezt a korai művet, amelyről Kővágó Zsuzsanna tánctörténész - aki fiatal táncosként részese volt a koreográfia születésének - saját élményei alapján beszél. A fiatal koreográfus mestere, Molnár István szellemiségében,

de stílusától jelentősen eltérve, már saját útját járva teljesen az autentikus táncfolyamatokra építi a koreográfiát, elhagyva minden stilizálást. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a nyomtatásban található kísérőzene, a Tornyos István által harmonizált zongoraletét dallamait autentikus népzenei hangzásban szólaltatjuk meg, akkor is, ha erre a mű születésekor még nem volt lehetőség. 

 

A másik két koreográfia már a Sebő Ferenccel és Halmos Bélával való találkozás jelentette zenei fordulat után született, ekkor az autentikus népzenei kíséret már elválaszthatatlan Timár Sándor stílusától. Erről is beszél filmünkben Sebő Ferenc zeneszerző, népzenekutató.

 

A Kartali táncok című kamara koreográfia az Állami Balettintézet Néptánc Tagozata növendékei számára készült 1977-ben, később az Állami Népi Együttes repertoárján is szerepelt.

 

A Bagi verbunk és forgóst már az Állami Népi Együttesnek koreografálta Timár Sándor 1992-ben. Végső Miklós táncművész Timár Sándor egykori tanítványaként és táncosaként beszél ezekről az időkről.

TIMÁR ARCHÍVUM II. ELEK/MÉHKERÉK 

A Timár-Archívum című új sorozatunk második darabja Timár Sándor eleki és méhkeréki gyűjtéseit, illetve három, ezekre a gyűjtésekre épülő koreográfiáját mutatja be.

Timár Sándor életművében kiemelt szerepet játszik a magyarországi román néptánc kultúra gyűjtése, tanítása és színpadra állítása. A legtöbbet a méhkeréki és az eleki román táncokkal és tánczenével foglalkozott:

1954-től kezdve évtizedeken át többször visszatért gyűjteni, segítette az ottani hagyományőrző együttesek munkáját, emblematikus koreográfiái épültek ezekre a tánchagyományokra. Kis számú írásos folklorisztikai publikációinak többsége is az Elek környéki puszták román táncéletével foglalkozik. 

 

Filmünkben megjelennek Timár Sándor archív fénykép- és filmfelvételei, megszólalnak olyan eleki adatközlők, akik az első, 1954-es gyűjtés óta ismerik őt. Sajnos a méhkeréki archív felvételeken szereplők közül már senki sem él, így az ő nevükben is beszél Timár Sándor méhkeréki gyűjtéseinek jelentőségéről

Patyi Zoltán, a méhkeréki hagyományőrzők jelenlegi vezetője.

Dr. Felföldi László táncfolklorista és Sebő Ferenc népzenekutató mint közeli munkatársak méltatják Timár Sándor gyűjtő tevékenységét a magyarországi román településeken. Zenészeink a kiemelkedően fontos eleki hangszeres gyűjtések anyagából külön is adnak egy kis áttekintést.

Timár Sándor pedagógiai módszerének lényegét, a hagyomány élő továbbadásának lehetőségét szeretnénk bemutatni a koreográfiákat megelőző nyitányban, amelyben a Timár Együttes tagjai egy eleki joc-ot, táncolnak végig minden koreográfiai megkötés nélkül.

 

Az eleki és méhkeréki tánchagyományokat egymásba fonva bemutató

Kezdődik a zsok című koreográfia 1968-ban készült a Bartók Béla Táncegyüttes számára, eredetileg Sári József zenei feldolgozására. A koreográfiát Timár Sándor később - a Sebő Ferenc és Halmos Béla nevével fémjelzett zenei korszakváltás után - átalakította, és ettől kezdve autentikus népzenei kísérettel adták elő. Filmünkön ezt az “újfolklorista” szellemű változatot mutatjuk be. 

 

A Méhkeréki tapsos már az Állami Népi Együttes férfi tánckara számára készült 1985-ben, ez egyben Timár Sándor utolsó, méhkeréki anyagból készült műve.

 

A Bihari román táncok című koreográfiával visszakanyarodunk a Bartók Béla Táncegyüttes élén töltött időkhöz, egyben a táncházmozgalom kezdeteihez: az 1972-ben született mű - címével utalva a trianoni határon átívelő bihari kulturális kapcsolatokra - egy teljes méhkeréki táncmulatság autentikus, de ugyanakkor színpadra alkalmazott bemutatása.

 

A filmünkben látható művekről Varga Zoltán táncművész,

koreográfus - Timár Sándor egykori asszisztense majd utódja a Bartók Béla Táncegyüttes élén - beszél, aki táncosként maga is részese volt a két korábbi mű születésének. Filmünk végén a román folklór gyűjtésének és színpadra állításának jelentőségéről Kővágó Zsuzsanna tánctörténész mondja el gondolatait.

A FOLYTATÁSBAN:

SZOT MŰVÉSZEGYÜTTES

-------------1951-1954

HAMAROSAN!